Egy magyar feltaláló, tudós, nemzetközileg elismert fizikus, akit Amerika egyik legsikeresebb asszonyának választottak 1934-ben – itthon mégsem ismerjük a nevét. Telkes Mária portréja.
Egy budapesti bankárcsalád nyolc gyermeke közül legidősebbként született Telkes Mária 120 éve, 1900 decemberében. Az angolkisasszonyoknál és a Sophianum katolikus leánygimnáziumban, majd 1920-tól az ELTE jogelődjeként működő Budapesti Tudományegyetemen tanult. Először matematika–fizika szakon végzett, azután a doktori képesítést is megszerezte a fizikai kémia területén, majd 1924-ben a nagybátyja hívására az Egyesült Államokba költözött. A clevelandi biofizikai intézet laboratóriumában kapott állást 1925-ben, ahol agysejteket vizsgált, eredményeire pedig már ekkor felfigyeltek a szakmabeliek. 1934-ben ő volt az egyetlen tudós, aki a The New York Times, a Cleveland Press és a Detroit Free Press lapok legsikeresebb és legismertebb nőit soroló listáján helyet kapott.
Öt évvel később, 1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology tanára, kutatója lett. Tudományos munkájának középpontjában a napenergia újszerű, minél hatékonyabb felhasználási módja állt, erről is kapta későbbi becenevét: Napkirálynő. Az ő felfedezésének köszönhető az az eszköz, amely a tengervízből napenergia segítségével ivóvizet készített – a második világháborúban ez az amerikai légierőnél szolgáló minden katona felszerelésének része volt. Telkes más találmánya is kontinenseken átívelő sikereket tudhat magáénak: napenergiával működő hússütője például Indiában terjedt el igazán, ahol a napsütéses órák magas száma miatt jó hasznát vették a háziasszonyok. Az ötvenes években több, a hőtárolással kapcsolatos ötlete hozott újításokat, legutolsó, kilencvenéves korában benyújtott szabadalma pedig a klimatizálás jövőjét változtatta meg. Ma húsz szabadalmát tartják számon, melyek többsége a napenergiához kötődik.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Donald Trumpnak az általa nagynak és gyönyörűnek nevezett, szerteágazó, Amerika sok rendszerét megreformáló salátatörvénnyel sikerült elérnie második elnöksége első nagy törvényhozási sikerét.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a találkozón Szergej Lavrov „érdemi és őszinte eszmecserét folytatott” Ukrajna, Irán és Szíria helyzetéről Marco Rubióval.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Már a bemutatója előtt meglehetősen nagy hullámokat vetett a Superman legújabb mozis feldolgozása, miután a rendezője bevándorlóként utalt a címszereplőre. A végeredmény viszont nem ennyire direkt, inkább egy erősen nosztalgikus, grandiózus képi világú tanmesét látunk az emberi jóságba vetett töretlen hitről.
A brit lap teljes mellszélességgel kiáll a „sokszínűség” mellett.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
